a M�Z

Van vir�gm�z, erdei m�z, l�pes m�z, van csurgatott �s pergetett. De a "gy�rt�si technol�gia" mindegyikn�l ugyanaz: a m�hek begy�jtik az �des nekt�rt, elrakt�rozz�k, m�gnem cukor vegy�let� v�lik. Vannak, akiknek kedvenc csemeg�j�k a l�pes m�z; azt t�m�ny �llapotban egyenesen a kapt�rb�l veszik ki, a m�hek k�z�l. Tudni kell, hogy minden j� - teh�t hamis�tatlan m�z - megikr�sodik. A laikusok ezt gyakran hib�nak tartj�k, holott az �gy "f�mjelzett" m�zet csak id�nk�nt fel kell meleg�teni /40-50 C fokra/, hogy ism�t cseppfoly�s legyen. Az id�ben, j�l meg�rlelt m�z soha- sem romlik meg. A vir�gm�zek �ltal�ban vil�gosak, b�r m�s-m�s �rnyalata van az ak�cm�znek, az almam�znek, a h�rsm�znek, a l�her�b�l, a bog�ncsb�l �s m�g sz�mtalan vir�gb�l nyert m�znek. Az erdei m�zek s�t�t �rnyalat�ak, az alapanyagot a t�level� f�k, a t�lgy, az �tilapu �s sok lombos fa adja a m�heknek. A vir�gm�z 36 sz�zal�kban tartalmaz sz�l�cukrot /gl�k�zt/ �s 39,7 sz�zal�kban gy�m�lcscukrot (frukt�zt), viszont az erdei m�z hat k�l�nb�z� cukrot tartalmaz, �s ezenk�v�l m�g h�t bizonytalan eredet� cukorf�l�t.

A cukor k�z�l a sz�l�cukor a leg�rt�kesebb, mert a szervezetben k�zvetlen�l gyorsan felsz�v�dik. Nagyon j� hat�ssal van a sz�vizom m�k�d�s�re, a m�jra, ahol �llati eredet� kem�ny�t� /glukog�nek/ form�j�ban rak�dik le �s serkenti az ellen- m�rgek termel�s�t, amelyekkel a m�j semleges�ti a szervezetbe ker�lt k�ros vagy m�rgez� anyagokat.

Minden �l� szervezetnek elengedhetetlen�l sz�ks�ge van az un. nyomelemekre �s �sv�nyi anyagokra. A m�zben minden megvan, amire az embernek sz�ks�ge van! V�ltozatos mennyis�gben sok vitamint is tartalmaz: a B vitaminok mindegyik�t, elegend� K vitamint (v�rz�s el�ll�t�), valamivel kevesebb C vitamint, tov�bb olyan fontos anyagokat, mint amilyen pl. a PP faktor (�rt�g�t�, jav�tja a sz�vetek oxig�n- ell�t�s�t). Kal�ria�rt�k, t�panyagok szempontj�b�l a m�z t�bb mint 70, az ember sz�m�ra fontos anyagot tartalmaz. K�l�n�sen fontos, hogy a gyerekek rendszere- sen fogyassz�k a n�veked�st serkent� anyaga miatt is.

Rendk�v�l j�t�kony hat�ssal van az ember szervezet�re. A feln�tt ember sz�m�ra a legmegfelel�bb napi adag 100, de legt�bb 200 g, ar�nyosan elosztva: reggel 30-60 g, a nap folyam�n 40-80 g, este 30-60 g, k�t �r�val �tkez�s el�tt, h�rom �r�val �tkez�s ut�n. A gyerekek napi adagja k�r�lbel�l 30 g. T�bb nem aj�nlatos, mert a sz�nhidr�tok felhalmoz�s�hoz vezetne, aminek k�ros k�vetkezm�nyei le- hetnek. Azt mindenki tudja, hogy megf�z�skor, k�h�g�skor m�zet kell a te�ba tenni. De az m�r kev�sb� k�zismert, hogy �ppen ilyen gy�gy�t� hat�ssal van sz�mos m�s bajra: a fels� l�gutak megbeteged�seire, a t�d�, a sz�v, a gyomor, a b�l, a m�j, a vese, az idegrendszer, a b�r megbeteged�seire �s a leg�jabb tudom�nyos �s klinikai kutat�sok, tapasztalatok szerint a sug�r�rtalomra is. El�fordulhat t�l- �rz�kenys�g is a m�zzel szemben, ilyenkor a m�zet �telekbe, k�l�nb�z� �lelmiszerekbe vegy�tve kell fogyasztani. A m�zet a kozmetikai ipar is felfedezte, sok k�sz�tm�ny�nek - arc�pol� szappanok, kr�mek, arctejek stb. - alapanyag�hoz m�zet is ad.